THE LAST ARPAD ON THE HUNGARIAN THRONE. THE REIGN OF ANDREW III UNDER CONDITIONS OF FALLING PRESTIGE OF ROYAL POWER
DOI:
https://doi.org/10.24919/2519-058X.25.269547Keywords:
Andrew III of Hungary, the Arpad dynasty, Hungarian kingdom, Morosini, the Anjou dynasty.Abstract
The purpose is to analyze the period of Andrew III's reign of Hungary (András III), the influence of the Morosini family on the political life of Hungary and the relationship between the monarch and the representatives of the oligarchic top of the kingdom. The Methodology of the Research. Primarily, historical comparative, structural and systemic methods of analysis, a problem-chronological and biographical method of presenting the material have been used. The scientific novelty consists in the fact that for the first time the period of the reign of Andrew III of Hungary has been analyzed in historiography thouroghly, the key issues of the monarch’s internal policy have been determined. The Conclusion. The reign of Andrew III of Hungary, the last representative of the male branch of the Arpad dynasty, coincided with one of the most unstable periods in the history of Hungary. The period of Laszlo IV Kuhn's rule led to the loss of part of the north-eastern territories, the independence of large oligarchic estates from the royal power, and the loss of political influence on the international arena. Andrew III of Hungary inherited the internal political system, the foundation of which was laid in the previous years and the essence of which was that the King was forced to adhere to a certain political camp of magnates who were turning into oligarchs more and more. Despite his personal charisma and traits of character, Andrew III of Hungary was unable to counteract centrifugal tendencies effectively, which gained momentum in Hungary during the reign of his predecessors and he could not get rid of the dependence of the royal power on the support of powerful baronial groups. Strong financial support from relatives and the Republic of Venice allowed the monarch to create the appearance of power, but did not allow to restore the institutions of royal power, which, under the conditions of the premature death of the childless monarch, plunged Hungary into decades of dynastic wars.
References
Almási, T. (2012). III. András [Andrew III]. In Gujdár N. & Szatmáry N. (eds.). Magyar királyok nagykönyve: Uralkodóink, kormányzóink és az erdélyi fejedelmek életének és tetteinek képes története [Encyclopedia of the Kings of Hungary: An Illustrated History of the Life and Deeds of Our Monarchs, Regentsand the Princes of Transylvania]. Reader's Digest. [in Hungarian]
ÁÚO. (1864). Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus. Ed. W. Gusztáv. Vol. V. Pest. [in Hungarian]
ÁÚO. (1874). Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus. Ed. W. Gusztáv. Vol. XII. Budapest. [in Hungarian]
Az Árpád-házi királyoko kleveleinek kritikai jegyzéke. (1987). Az Árpád-házi királyoko kleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadian aecritico diplomatica [A Critical List of the Letters of the Árpád Kings. Regesta regum stirpis Arpadian aecritico diplomatica]. Budapest. [in Latin]
Balzer, O. (2005). Genealogia Piastów [Genealogy of the Piasts]. Kraków: Akademia Umiejętności. [in Polish]
Bárány, A. (2020). Magyarország és Anglia az Európai politikában az 1290-es években [Hungary and England in European Politics in the 1290s]. Kultúra, művelődés, agrárium Tanulmányok ifj. Barta János (80), születésnapjára, (pp. 45–75). Debrecen: Kiada a Debreceni egyetem történelmi intézete. [in Hungarian]
Baumgarten, N. (1927). Genealoges et marriages occidentaux des Rurikides Russes du X-e au XIII-e siècle [Genealogies and Western Marriages of Russian Rurikids from the X to the XIII-th century]. Roma. [in French]
Bolovan, I. & Pop I.-A. (2005). Istoriya Rumynii [History of Romania]. Bukharest. [in Russian]
Bunyitay, V. (1888). Kopasz nádor: életrajz a XIII – XIV. századból [Palatine Kopasz: Biography from the Thirteenth –Fourteenth Centuries]. Századok, 22, 15–32. [in Hungarian]
CDH. (1830). Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera G. Fejer. Tomus sextus. Vol. I. Budae: Typis Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae. [in Latin]
CDH. (1841). Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera G. Fejer. Tomi VII. Vol. V: Suplementare. Budae: Typis Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae. [in Latin]
Chronicon pictum Vindobonense. (1937). Chronicon pictum Vindobonense 88. In: Catalogus fontium historiae hungaricae. Vol. III. Budapest. [in Latin]
Csánki, D. (1894). Magyarország történelmi földrajza a Hunyadi korában [The Historical Geography of Hungary During the Hunyadi Era]. Vol. II. Budapest: Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. URL: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/ii-kotet-32A7/. [in Hungarian]
Diplomatikai Levéltár. (w. d). Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár [National Archives of the Hungarian National Archives, Diplomatic Archives]. URL: mol.arcanum.hu/dldf.
Duggan, A. (1997). Queens and Queenship in Medieval Europe. Woodbridge: The Boydell Press. [in English]
Dunbabin, J. (1998). Charles I of Anjou. Power, Kingship and State-Making in Thirteenth-Century Europe. Bloomsbury. [in English]
Dunbabin, J. (2000). The beginning of the reign of King Charles II of Anjou (1278–1295): The Kingdom of Naples, the County of Provence and the Mediterranean area at the end of the 13th century. International History Review, 22(3), 623–624. URL: https://www.webofscience.com/wos/woscc/full-record/WOS:000089452800008 [in English]
Engel, P. (2001). The Realm of St. Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. London: I. B. Tauris Publishers. [in English]
Érszegi, G. & Solymosi, L. (1981). Az Árpádok királysága, 1000 – 1301 [The Monarchy of the Árpáds, 1000 – 1301]. In: Solymosi, László (ed.). Magyarország történeti kronológiája, I: a kezdetektől 1526-ig, (pp. 79–187). Budapest: Akadémiai Kiadó. [in Hungarian]
Gerics, J. (1962). A királyi bírói jelenlét a XIII–XIV [The Presence of Royal Judges in the XIII – XIV centuries]. Század fordulóján. Jogtudományi Közlöny: Új évfolyam, 17, 651–657. [in Hungarian]
Gerics, J. (1987). A korai rendiség Európában és Magyarországon [The Early Society of Estatesin Europe and Hungary]. Budapest: Akadémia Kiadó. [in Hungarian]
Gombos, A.F. (ed.). (1937; reprint 2005). Annales S. Iustinae Patavini. In: Catalogus fontium historiae hungaricae. Tomus I. Budapestini. [in Latin]
Hazai okmánytár. (1876). Hazai okmánytár [National Archive]. Vol. VI. Budapest. [in Latin and Hungarian]
Hazai okmánytár. (1880). Hazai okmánytár [National Archive]. Vol. VII. Budapest. [in Latin and Hungarian]
Hoch, A. S. (1995). The Franciscan Provenance of Simone Martini's Angevin St. Louisin Naples. Zeitschrift für Kunstgeschichte, 58, 22–38. [in English]
Hóman, B. (1938). Gli Angioini di Napoli in Ungheria, 1290 – 1403 [The Angevins of Naples in Hungary, 1290 – 1403]. Versione dall’ungherese di Luigi Zambra e Rodolfo Mosca. Roma: Reale Accademia d'Itali. [in Italian]
Homonnai, S. (2003). Lodomér esztergomi érsek [Lodomer, Archbishop of Esztergom]. In: Szentpéteri, József (ed.). Szürke eminenciások a magyar történelemben, (pp. 16–19). Budapest: Kossuth Kiadó. [in Hungarian]
Jasiński, K. (2001). Rodowód Piastów małopolskich i kujawskich [The Lineage of the Lesser Poland and Kuyavian Piasts]. Poznań–Wrocław: Wydawnictwo Historyczne. [in Polish]
Jászay, M. (2004). Ricordi ungheresi di una regina d´Ungheria a Venezia [Hungarian memories of a queen of Hungary in Venice]. In: Annuario. Studi e documenti italo-ungheresi, (pp. 99–105). Roma-Szeged. [in Italian]
Kádár, T. (2018). III. András király itineráriuma (1278 – 1290 – 1301) [Itinerary of King Andrew III (1278 – 1290 – 1301)]. Magyarország középkori történetével foglalkozó kutatás. FONS XXIV, (1), 87–124. [in Hungarian]
Kádár, T. (2013). Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király [The last Árpád ruler, King Andrew III]. Levéltári Közlemények, 84, 3–25. [in Hungarian]
Karbić, D. (2003). The realm of St. Stephen: A history of medieval Hungary, 895–1526. Historian, 65(4), 1037–1038. [in English]
Karbić, D. (2004). Šubići Bribirski do gubitka nasljedne banske časti (1322.) [Šubići Bribirski Until the Loss of the Hereditary Ban’s Honor (1322)]. Zagreb: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti. [in Croatian]
Korai. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9–14. század) [Lexicon of the Early Hungarian History (9–14th centuries)]. Ed. Kristó, G., Engel, P. & Makk, F. Budapest. [in Hungarian]
Kovács, S., Zimonyi, I., Hatházi, G., Pálóczi, H. A., Lyublyanovics, K. & Marcsik, A. (2016). Török nyelvű népek a középkori Magyar Királyságban [Turkish-speaking Peoples in the Medieval Kingdom of Hungary]. Altajisztikai Tankönyvtár, (6), Szeged, 7–34. [in Hungarian]
Kristó, G. (1978). Kán László és Erdély [László Kán and Transylvania]. Valóság, 11, 83–96. [in Hungarian]
Kristó, G. (1979). A feudális széttagolódás Magyarországon [Feudal Fragmentation in Hungary]. Budapest: Akadémiai Kiadó. [in Hungarian]
Lenkey, Z. & Zsoldos, A. (2003). Szent István és III. András [Saint Stephen and Andrew III]. Budapest: Kossuth Kiadó. [in Hungarian]
Lukačka, J. (2003). Matthew Csak of Trenchin and his familiars. Historický časopis. 51(4), 589–604. URL: https://www.researchgate.net/publication/298875060_Matthew_Csak_of_Trenchin_and_his_familiars [in English]
Maráz, K. (2007). Václav III. Poslední Přemyslovec na českém trůně [Wenceslas III The last Przemysl on the Czech throne]. České Budějovice: Bohumír Němec–Veduta. [in Czech]
Markó, L. (2006). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól Napjainkig: Életrajzi Lexikon [Great Officers of State in Hungary from King Saint Stephen to Our Days: A Biographical Encyclopedia]. Budapest: Helikon Kiadó. [in Hungarian]
MDEA. (1874). Magyar diplomácziai emlékek az Anjou-korból [Hungarian Diplomatic Memories from the Angevin Era]. Monumenta Hungariae historica. Acta Extera. Ed. G. Wenzel. Vol. I. Budapest. [in Latin]
Nyáry, A. (1869). Posthumus István, az utolsó Árpád-király atyja [István Posthumus, father of the last King Árpád]. Századok, 3, 232–294. URL: http://real-j.mtak.hu/13636/1/Szazadok_1869.pdf. [in Hungarian]
Parmská kronika františkána Salimbeneho [The Parma Chronicle of the Franciscan Salimbene]. (1938). Salimbenede Salimbenis. Chronicaab, (pp. 1168–1287). Budapest: Catalogus fontium historiae hungaricae. [in Czech]
Pauler, G. (1899). A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt [The History of the Hungarian Nation under the Árpád Kings]. Budapest: Athenaeum(II). [in Hungarian]
Petrović, M. (2015). Popes, Prelates, Pretenders. The Role of the High Clergy of Croatia, Dalmatia and Slavonia in the Fight for the Hungarian Throne in the Fourteenth Century. Thesisin Medieval Studies. Budapest: Central European University. [in English]
Pražák, R. (2002). Vencel [László]. In: Kristó G. (ed.). Magyarország vegyes házi királyai, (pp. 7–14). Szeged: Szukits Könyvkiadó. [in Czech]
Sălăgean, T. (2005). Regnum Transilvanum. The assertion of the Congregational Regime. In: Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (eds.). The History of Transylvania, Vol. I. (Until 1541), (pp. 233–246). Romanian Cultural Institute: Center for Transylvanian Studies. [in English]
Samanek, V. (1948, reprint 1971). Die Regesten Des Kaiserreiches Unter Adolfvon Nassau: 1291 – 1298 [The Regesta of the Empire under Adolf von Nassau: 1291 – 1298]. Innsbruck. [in German]
Schwandtnerus, I. G. (1746 – 1748). Scriptores rerum Hungaricarum veteres acgeniui. Vol. I–III. Vindobonae. III. [in Latin]
Seemüller von, J. (1890). Ottokars Österreichische Reimchronik. Deutsche Chroniken und andere Geschichtsbücher des Mittelalters [Ottokar's Austrian rhyming chronicle. German chronicles and other history books of the Middle Ages]. Band 5. Teil 1. Hannover. URL: https://play.google.com/books/reader?id=-bsUAAAAQAAJ&pg=GBS.PA4&hl=ru. [in German]
Skorka, R. (2017). A “mohó farkas” utóda. Egy Kőszegi Habsburg-szolgálatban [The Heir of the “Greedy Wolf”. A Kőszegi in the Service of the Habsburg Dukes]. Világtörténet, 39(1), 93–124. [in Hungarian]
Skorka, R. (2019). Előjáték egy házasságkötéshez. A Habsburgok útja az első magyar házassághoz [Prelude to a Marriage. The Habsburgs' Path to the First Hungarian Marriage]. In: Királynék a középkori Magyarországon és Európában. Szerk. Szovák Kornél – Zsoldos Attila. Székesfehérvár, (рр. 59–77). [in Hungarian]
SRH. (1937). Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Vol. I. Budapest: Academia Litter. Hungarica atque Societate Histor. [in Latin and Hungarian]
Štefánik, M. (2008). The Morosinis in Hungary under King Andrew III and the two Versions of the death of the Queen of Hungary Tommasina. Historický časpopis – Historical Journal of the Institute of History of the SAS, Vol. 56. English Supplement, 3–15. URL: https://www.webofscience.com/wos/woscc/full-record/WOS:000263532400001 [in English]
Szentgyörgyi, Š. (1893). Borba Anžuvinaca za prijestolje ugarsko-hrvatsko do prve krunidbe Karla Roberta [Anzuvina's struggle for the Hungarian-Croatian throne until the first coronation of Charles Robert]. Zagreb: Knjigotiskarski i litografički zavod C. Albrechta. [in Croatian]
Szűcs, J. (2002). Az utolsó Árpádok [The Last Árpáds]. Budapest: Osiris Kiadó. [in Hungarian]
Tencajoli, O. (1930). Due Іtaliane, regine d´Ungheria [Two Іtalians, Queens of Hungary]. In: Corvina. Vol. XIX–XX, 293 р. URL: http://epa.oszk.hu/02500/02510/00015/pdf/EPA02510_corvina_1930.pdf. [in Italian]
Troyan, M. (1982). Mukachevskiy zamok [Mukachevo Castle]. Uzhgorod: Karpati, 56 p. [in Russian]
Végh, A. (2003). A középkori városnegyed a királyi palota előterében [The Medieval Town Quarter in the Forecourt of the Royal Palace]. A budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban, (issue 31, pp. 7‒42). Budapest: Tanulmányok Budapest múltjából. [in Hungarian]
Voytovich, L. (2011). O vremeni vklyucheniya Zakarpat'ya v sostav Galitsko-Volynskogo gosudarstva [About the time of the inclusion of Transcarpathia in the Galicia-Volyn state]. Rusin. Mezhdunarodnyy istoricheskiy zhurnal, (26), 5–25. [in Russian]
Wertner, M. (1894). Az árpád kori nádorok sorozata [A series of palatines from the Árpád period]. Történelmi Tár, 42(3), 1–14. ULR: http://real-j.mtak.hu/4102/1/MagyarTortenelmiTar_1894_42_3_17.pdf. [in Hungarian]
Zsoldos, A. (1998). Tamás fia Sinka érdemei. Elhallgatás és manipuláció oklevelek narratioiban [The merits of Tamás' son Sinka. Silence and manipulation in diploma narratives]. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikõ, (pp. 330–347). Budapest, URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_tanulmanyok_borsa/?pg=329&layout=s. [in Hungarian]
Zsoldos, A. (2003). III. András [Andrew III]. In: Szovák, K., Szentpéteri, J., Szakács, M. (eds.). Szent István és III. András [Saint Stephen and Andrew III], (pp. 119–227). Budapest: Kossuth Kiadó. [in Hungarian]
Zsoldos, A. (2010). A Henrik-fiak: A Héder nembéli Kőszegiek “családi története” [The Henrik sons: The “family history” of the Kőszegis of the Héder family]. Vasi Szemle: Köt, 64(6), 651–661. [in Hungarian]
Zsoldos, A. (2011). Magyarország világi archontológiája. 1000–1301 [The secular archontology of Hungary. 1000–1301]. Budapest: História-MTA Történettudományi Intézete. [in Hungarian]
Zsoldos, A. (2015). Charles I and towns. Historický časopis, 63(2). 195–208. URL: https://www.webofscience.com/wos/woscc/full-record/WOS:000356125700001 [in English]
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
